udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
228
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-228
Névmutató:
Lezsák Sándor
1996. október 1.
A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1996. október 5.
A magyarság érdekében magyar-magyar összefogásra van szükség, valamint egy olyan nemzeti minimumra, amelynek segítségével minden nemzeti elkötelezettségű párt részvételével és összefogásával le lehet váltani a jelenlegi koalíciót - jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke okt. 5-én az MDF Kossuth téri tüntetésén, ahol sokezer /a Népszabadság szerint nyolc-tízezer ember/ jelent meg. /Népszabadság, okt. 7./1996. november 23.
A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./1996. december 4.
Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./1996. december 10.
Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1997. március 24.
Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./1997. március 25.
Március 27-én az MDF Lezsák Sándor pártelnök vezette küldöttségét fogadta Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A vendégek az újonnan létesített Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal struktúrájáról és működéséről, cselekvési lehetőségeiről érdeklődtek, és a Hivatal életrehívását annak jeleként értékelték, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak megvan a politikai akarata a kisebbségi kérdés realista szellemben történő megközelítésére és rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./1997. március 26.
Márc. 28-án Emil Constantinescu államelnök fogadta a Lezsák Sándor vezette MDF-küldöttséget, ezzel véget ért az MDF háromnapos látogatása. Lezsák Sándor, az MDF elnöke tapasztalatait a bukaresti nagykövetségen tartott sajtóértekezletén összegezte. Romániában most következett be a rendszerváltás, hangsúlyozta, a román-magyar megbékélésnek csak első állomását jelentik a történtek, köztük az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban mivel ezzel a kisebbségi jogsérelmek nem oldódtak meg. Lezsák Sándor elmondta, hogy találkozott romániai magyar egyházi vezetőkkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezetőkkel. A román politikusok örömmel üdvözölték az MDF-nek azt a javaslatát, hogy egy hat-nyolc főből álló MDF-es szakértői küldöttség ossza meg a román vezetőkkel a négyéves kormányzati munka tapasztalatait. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 29./1997. április 1.
A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong 1997. április 2.
A Romániai Magyar Szó ismerteti Lezsák Sándornak, az MDF elnökének kijelentéseit, melyekben összefoglalja romániai tapasztalatait. Úgy értékelte, hogy a koalíciós politikusokkal folytatott tárgyalások általános jellemzője az elszántság volt. A kormány vezetősége több ízben is megfogalmazta, hogy a koalíciós programban vállalt kötelezettségeket végrehajtja - mondta a magyar politikus, aki szerint minden jel arra mutat, hogy Románia már nem csak az ígéretek, hanem a tettek földje is. Az erdélyi magyarság kérdéseivel kapcsolatos tárgyalásokról Lezsák kijelentette, meggyőződése, hogy a magyar kisebbség ügye akkor rendeződik, ha a többség jól érzi magát, ehhez pedig jó gazdasági környezet szükséges. A NATO bővítéssel kapcsolatban a magyar politikus elmondta, hogy kívánatos lenne, hogy a térség egyszerre csatlakozzon a szövetséghez, viszont ha nem így történne, akkor sem kell világvégét emlegetni.1997. április 21.
Ápr. 18-20. között került sor a magyarországi Lakiteleken a Közép-Európai Demokrata Fórum (KDF) alakuló gyűlésére. A KDF, melynek megalakítását a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, a térség keresztény-konzervatív pártjai közötti együttműködést hivatott elősegíteni, és felvállalja e pártok közötti érdekegyeztetést is olyan kérdésekben, mint az észak-atlanti vagy az európai integráció. A KDF szoros együttműködést akar kialakítani az Európai Demokrata Unióval és az Európai Kereszténydemokrata Unióval. A rendezvényen 16 ? zömében kelet-európai ? ország 34 pártja (Romániából az RMDSZ, a KDNPP és az LP-93) képviseltette magát. Az RMDSZ részéről Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa vett részt. - Lezsák Sándor MDF-elnök üdvözlő beszéde után előadást tartott Lech Walesa volt lengyel elnök, V. Landsbergis volt litván elnök és Y. Moserova, a cseh szenátus elnöke. Ezek után a résztvevők ismertették hazájuk belpolitikai helyzetét. A romániai fejleményeket, az RMDSZ új helyzetét, a kormányzás gondjait és sikereit Szabó Károly ismertette. - 1997. július 23.
Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./1997. szeptember 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Romániába látogatott és Tőkés Lászlóval együtt több találkozón, istentiszteleten, polgári fórumon vett részt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Szept. 12-én Székelyudvarhelyen Németh Zsolt bemutatta Tőkés László püspöknek az elmúlt hét évben írt beszédeit, dokumentumait tartalmazó Temesvár szellemében című könyvét, továbbá a Részünk és jogunk című, a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok felsorolását nyújtó könyvet, majd részt vettek a városban tartott polgári fórumon. Tőkés László elmondta: "Románellenes embernek festett le az ellenséges propaganda, de aki ezt a könyvet elolvassa, annak úgy gondolom nincs további magyarázatokra szüksége. Szeretem a románokat, viszont az eddigi román politikát nem szeretem." /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./ Székelyudvarhelyen a polgári fórumon többen elmondták, hogy a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeket félelem tölti el, hogy az anyaország - belépve az Európai Unióba és a NATO-ba - megfeledkezik róluk és az utódállamok nemzetsorvasztó politikájának áldozataivá válnak. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőségi tagja megkérdezte Orbán Viktort, mi a véleménye az RMDSZ kormánybeli szerepléséről és a kettős állampolgárság kérdéséhez. Orbán Viktor nem kívánta értékelni az RMDSZ kormányban való részvételét, azt hangsúlyozta: mindegy, hogy az RMDSZ benne van a kormányban vagy nincs, csak a törvények biztosítsák a megmaradás feltételeit. A kettős állampolgárság ügyével először az RMDSZ vezetőségének kell előállnia, de az nagyon sok jogi probléma felmerülésével járhat. További kérdések kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely károsan befolyásolná a kisebbségben élő magyarság sorsát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./1997. szeptember 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szept. 14-én Szatmárnémetiben részt vett a tanévnyitó istentiszteleten majd a polgári fórumon. Pártja mindent megtesz azért, hogy a szomszédos országokban élő magyarság ne csak megtartsa, de gyarapítsa is iskoláit és templomait, ezen át megőrizze nyelvét és azonosságtudatát, hangsúlyozta. Nagy gondnak nevezte, hogy a hivatalos magyar politika kimutathatóan 7-8 milliós magyarságban gondolkozik és tervez, ahelyett, hogy az összmagyarság érdekinek megfelelően gyarapodó nemzetben gondolkozna, s gazdaságpolitikájával támogatná a nemzet gyarapodását. Megemlítette, hogy a millecenetárium évében a kormány 200 iskolát szüntetett meg. Az MDF kezdeményezni fogja újabb magyar-magyar csúcs összehívását, erre elengedhetetlenül szükség van mind a NATO-csatlakozásra, mind Magyarország európai integrációjára való tekintettel, a térség stabilitása és biztonsága érdekében, fejtette ki Lezsák Sándor. Akárcsak az előző napok polgári fórumain, itt is felvetődött a Meciar-féle lakosságcsere-javaslat. Tőkés László hiányolta Horn Gyula miniszterelnök megfelelő tájékoztatását, Lezsák Sándor szintén hiányolta ezt és kifejtette, hogy vagy olyan ötletet vetett fel Győrben a szlovák kormányfő, amelynek van előzménye, vagy improvizált, ami még veszélyesebb, mert kiszámíthatatlan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyenesen Szlovákiából érkezett a fórumra, elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok szerint Meciar nem kísérleti léggömböt eresztett fel, hanem veszélyes tervet körvonalazott, amelyet komolyan kell venni és minden fórumon tiltakozni kell ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./1997. szeptember 15.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 15-én Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel. Markó Béla reagált Király Károly írására /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, arra emlékezetve, hogy hét éve éppen Király Károly szorgalmazta az RMDSZ kormányba lépését. Markó Béla károsnak nevezte, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök platformszellemű elkötelezettséggel bocsátkozik politikai csatározásokba. Az RMDSZ-nek jó viszonyt kell fenntartania a mindenkori magyar kormánnyal, s ennek jellege nem hasonlítható az egyes pártokhoz fűződő viszonyhoz. Markó Béla elégedetlen a kormánykoalíció működésével, nyugtalanítóan széteső a kormányzati munka. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Az RMDSZ platformjai mára sokat veszítettek fontosságukból. Helytelen, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Orbán Viktorral és Lezsák Sándorral erdélyi körútra indult, mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. A találkozón újra felmerült, hogy az RMDSZ nem alakított ki gyors tájékoztatási kapcsolatot a magyar sajtóval. Ezért elkerülhetetlen a szóvivői iroda létrehozása. /Szabó Piroska. Magyar közélet a sajtó tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1997. december 13.
Antall József miniszterelnök halálának évfordulóján szeretettel, szívből jött szavakkal emlékezett az elhunytra Lezsák Sándor, az MDF elnöke. /Lezsák Sándor: A miniszterelnök úr. = Magyar Nemzet, dec. 13./1998. június 23.
Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án megbeszélést tartott az MDF Bem téri székházában. A találkozót követő sajtótájékoztatón a felek megállapították, hogy - összhangban a magyar-magyar csúcs 1996. júl. 5-én aláírt közös nyilatkozatával - az új magyar kormánynak támogatnia kell a határon túl élő magyarok különböző autonómia-törekvéseit, közigazgatási, kulturális és gazdasági önrendelkezési elképzeléseit. Szó esett a Nemzeti Egyeztető Tanács konzultációs fórum életre hívásának tervéről. Ez utóbbi intézmény a folyamatos információáramlást és konzultációt szolgálná Magyarország és a határon túli magyar szervezetek között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy sokat várnak az új kabinettől a határon túli magyarok, mert most előtérbe került a "nemzetben gondolkodás eszméje", amely természetes rokonszenvet kelt bennük. Tőkés László cáfolta azt a sajtóban megjelent értesülést, miszerint a magyar-román alapszerződés "felborításán" munkálkodna. "Nem követném el azt az óvatlanságot, hogy nehéz helyzetbe sodorjam az éppen felálló magyar kormányt, és rávegyem arra, hogy felborítsa a szerződést" - szögezte le a püspök. Ehhez hozzátette: az új kormánynak az első pillanattól kezdve törekednie kell arra, hogy életbe lépjen mindaz, amit ez a szerződés tartalmaz. "Én ezzel együtt képzelem el a magyar-román kapcsolatok további alakítását, amelynek meg kell haladnia az alapszerződés színvonalát. A szerződés minimalizmusa nem elégítheti ki a romániai magyar közösséget" - mondta Tőkés László. Lezsák Sándor bejelentette: az MDF parlamenti frakciója szorgalmazni fogja, hogy a költségvetésben elkülönített összeg szerepeljen a szomszédos országok magyar fiataljainak oktatására. /MTI/1999. november 20.
Nov. 20-án Lakitelken a népfőiskola vendégei szentmisével emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre. Az elnyomott magyarságért bátran kiálló gyulafehérvári püspök évtizedeket töltött háziőrizetben, börtönökben. Az emlékét idéző Vértanúink- hitvallóink sorozat keretében tervezett emlékkonferencia több rangos előadója a hóakadályok miatt nem érkezett meg, ezért az eseményt egy későbbi időpontra halasztották. A vendégeket Lezsák Sándor, a házigazda a népfőiskola alapítója köszöntötte. /Márton Áron emléknap Lakitelken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2000. szeptember 11.
Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./